Gyermekekkel folyó pszichológusi munka 3. – Vas megye

A megyében több helyen, több intézményben érhető el ingyenes pszichológiai ellátás gyermekek (és szüleik) részére. Ha lelki probléma adódik, szülőként nehéz hirtelen megoldást, szakembert találni, hogy hova is lehet segítségért fordulni. A tájékozódás megkönnyítésére, a könnyebb eligazodás érdekében megpróbálom összeszedni a lehetőségeket.

Tudjon meg többet!

Az autogén tréning - egy kliens szempontjából

Élménybeszámoló az autogén tréningről Rita (28) tollából

Tudjon meg többet!

Gyermekekkel folyó pszichológusi munka 2. – Családterápia

Mint ahogy az előző részben szó volt róla a szülők különböző problémák (magatartásprobléma, beilleszkedési gond, pszichoszomatikus betegség, éjszakai vagy nappali bepisilés, székeléssel kapcsolatos probléma, evés-, alvászavar,…) miatt kereshetik fel a pszichológust.

Tudjon meg többet!

Képek a televízióban és a fejünkben

Képek a televízióban és a fejünkben

Természetesen a fogyasztói szokásaink változnak, a tévénézés és az internetezés térnyerése megkérdőjelezhetetlen. Egyre kevésbé vagyunk képesek egy tevékenységet hosszú ideig végezni, ugyanarra figyelni sokáig. Igényeljük, hogy az információk képekben, videóban is megjelenjenek. Emellett sokkal türelmetlenebbek vagyunk, kérdéseinkre azonnal választ szeretnénk kapni.

De mit is látunk manapság a közkedvelt csatornákon? Ármányt, veszekedést, balesetet, katasztrófát, szenvedést, halált. Nem csoda, hogy igényeljük a hollywoodi filmeket, amelyek az álmainkról szólnak, szerelemről, boldogságról. A TV-ben mindenki tökéletes, míg mi a való életben inkább csak a tökéletlenségeinkkel, hibáinkkal találkozunk.

 

Mégis miért jobb elolvasni valamit, mint megnézni a Tv-ben?

Olvasás közben képzeletünk szárnyal. Úgy jelenítünk meg egy-egy szereplőt, ahogyan mi gondolkodunk róla. Egy harcjelenetet vagy egy tömegszerencsétlenséget csak annyira látunk veszélyesnek a lelki szemeink előtt, amennyit a mi lelkünk elbír. Ezzel szemben a televízió ezeket a képeket sablonosítva, sokszor eltúlozva tárja a szemünk elé. Gondoljunk csak arra, mikor az izgalmas, veszélyes részeknél, melyek feszültséget keltenek bennünk, megnyomunk a távirányítón egy gombot, és vagy lenémítjuk az adást, vagy elkapcsolunk egy másik csatornára. De sok gyerek ezért ugrál az ágyon, vagy szopja az ujját akár mesenézés közben is, mert más módon nem tudja levezetni a felnőttek által tervezett filmekben látottak alapján benne keletkezett feszültséget, szorongást. Ezzel szemben mesehallgatáskor a gyermek képzeli el a történetet, a szereplőket, és lehet, hogy egy a TV-ben nagyon is ijesztőnek tűnő alak, az ő, 3-4 éves képzeletében korántsem olyan veszélyes, vagy a mesében elhangzó támadás nem késsel vagy fegyverrel történik, hanem csupán birkózásból áll.

 

Tehát érdemes időt fordítani arra, hogy olvassunk, hogy megszerettessük gyermekeinkkel az olvasást. De hogyan is tegyük ezt?

1. Válasszunk érdekes olvasnivalót! A kötelező olvasmányok többsége tragikus történetet mutat be, ezt felnőttként könnyebben értjük meg és dolgozzuk fel. De a gyermekek jobban élvezik a happy enddel végződő történeteket.

2. Egy olvasni tanuló gyermek könyvében először a képek legyenek többségben, aztán szépen lassan, fokozatosan akár el is tűnhetnek az illusztrációk.

3. Egy kisiskolás még gyorsan elfárad, ekkor elkezd olvasás helyett találgat, hogy mi is lehet egy-egy bonyolultabb leírt szó helyén. A versek, verses mesék a rímeken keresztül ezen segítenek túllendülni.

4. A képregények is hasznosak lehetnek, hiszen rövid tartalmas mondatokat tartalmaznak, a cselekmény érdekes és gyors, emellett a képek segítik a szövegértést. Ha különösen érdekli a képregény a gyermeket, saját maga is készíthet kedvenc történetéből egyet, saját rajzaival vagy internetről lementett képekkel illusztrálhatja a történetet.

5. Ha megvan még a gyerekkori diavetítőnk, akkor érdemes néha elővenni, hiszen a diavetítés is rendelkezik a képregények előnyös tulajdonságaival, és a felnőttek nosztalgiázhatnak is.

6. A naplóírásnak is több hasznos jellemzője van. Egyrészt a gyermek leírhatja gondolatait az őt ért pozitív és negatív élményekről egyaránt. Az írás a gondolkodásnál magasabb szintet képvisel az információfeldolgozásban, hiszen meg kell fogalmazni értelmesen egy gondolatot, le kell írni, és mint közmondásunk is mondja, „Írott szó nem vész el.”. Másrészt emlékkönyvnek is alkalmas lehet a napló, azaz tehet bele fényképeket, rajzokat a gyermek. Olvasmánynaplót is vezethet neki kedves történetekről, ez hasonló, mint a saját készítésű képregény.

7. A közös könyvtárlátogatás is kedvet adhat az olvasáshoz. Míg a felnőttek válogatnak az őket érdeklő részlegen, addig a gyerekek is választhatnak a nagy választékból. A könyvtár arra is jó, hogy ne vegyünk zsákbamacskát, hiszen beleolvashatunk egy-egy könyvbe, eldönthetjük, hogy tetszik-e, és szeretnénk-e elolvasni. Míg a könyvesboltban megvett könyvekkel kapcsolatban rájöhetünk, hogy nem is annyira jó, pedig kiadtunk rá több ezer forintot.

 

Kétségtelenül az egyik legfontosabb információforrásunk a televízió, így nem lehet teljesen kizárni az életünkből. De érdemes végiggondolni, hogy milyen műsort választunk (az alábbi oldal segítségünkre lehet: www.tevezzokosan.hu/ ), emlékszünk-e rá órák, esetleg napok múlva, vagy csupán bambulunk a készülék előtt, fel sem dolgozva az ott elhangzott információkat.    

 

Mittli Éva

Fotó: www.photopin.com